A politikai karikatúra nagyon veszélyes műfaj – vicces, de veszélyes: adott esetben könnyen a bíróság előtt találhatja magát a készítője. És az még a jobbik eset, ha a bíróságon tisztázódnak az ügyek, a rosszabbik, ha azon kívül „rendeződnek” a dolgok.

A műszaki és természettudományos képzés kormányzati feldicsérésében megnyilvánuló sorozatos figyelmeztető jelek és az utóbbi fél évben kiszivárgott oktatáspolitikai elképzelések ellenére a jogász- és közgazdászképző helyek vezetőit meglepetésként érte az államilag támogatott hallgatói keretszámok radikális csökkentése, gyakorlatilag lenullázása. Szervezett, együttes, esetleg a hallgatókkal, leendő hallgatókkal közös fellépésre eddig nem is került sor, egyelőre a következmények felmérése és az alkalmazkodás stratégiájának kidolgozása folyik.

Az Európai Bizottság szerint Magyarország az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetésével, valamint az adatvédelmi és információszabadsági hatóság felállításával megsértette az ilyen intézmények függetlenségére vonatkozó uniós előírást, ezért a bizottság kötelezettségszegési eljárást folytat. Miközben az adatvédelmi hatóság jogállásának alapvető kérdései a közbeszéd részévé váltak – a hatóság vezetője eddig a sajtóban csak arról nyilatkozott, hogy az általa vezetett szervezet mennyire független –, méltatlanul kevés szó esik arról, hogy az adatvédelmi biztos intézménye nem csak jogállásában különbözik a helyette létrehozott hatóságtól.

A nagy állami vállalatok sikeresnek bizonyultak a piacnyitás elhalasztásában, de hiányzik a stratégia, amely felkészítené a Magyar Postát, a Volánt és társaikat arra, hogy az EU által elvárt piacnyitás után sikeresek lehessenek.

Űzd el a gonoszt, adj jót, tégy jót – ez is lehetett és lehetne a mottója a farsangnak, annak a vidám ünnepségsorozatnak, amelynek a hátterében komolyabb dolgok is meghúzódtak. Jobban mondva a komoly dolgok egyfajta inverzei, amelyek egyben az élet jelenségeinek, szituációinak és viszonyrendszereinek sajátos lenyomatai, de feloldásai is voltak.

A Malév csődjét az tette elkerülhetetlenné, hogy az optimálisnál kisebb hálózata és likviditási problémái miatt lemaradt a konkurenseivel folytatott versenyben. Egy újabb nemzeti légitársaság hasonló problémákkal szembesülne.

Az új Btk. kilövési jogot ad bárkinek, aki azt látja, hogy valaki éjjel feltör egy üres lakást.

Érdekes figurák néznek le ránk az Új Színház homlokzatáról – nem véletlenül, hiszen a bejárat fölött és a párkányon helyet foglaló alakok abba a formakészletbe tartoztak, amely a századfordulón, az épület keletkezésének korában nagyon elterjedt volt nemcsak nálunk, de egész Európában és a tengerentúlon is.

A kormány az ellenzék felé nyitás látszatát kelti – ezzel a politikai mozgósítás visszafogása a célja. Ha az ellenzék ezt az ajánlatot elfogadja, a legfontosabb fegyveréről mond le cserébe a semmiért.

A kormány felsőoktatás-átalakítási törekvései lényegében nagymértékben kiterjesztik és megemelik a magyar felsőoktatásban (költségtérítés álnéven) addig is létező, de a nappali alapképzésben nem túl jelentős szerepet játszó tandíjat. Valamiért azonban mintha még azok az oktatási szakemberek, oktatáskutatók sem örülnének ennek a finanszírozási modellváltásnak, akik korábban többször is nyilvánvalóvá tették, hogy helyesnek tartanák a tandíjak bevezetését a magyar felsőoktatásban. A magyarázat a tervezett új rendszer alacsony hatékonysága, igazságtalansága és átgondolatlansága.