Az alaptörvény számos változást hozott a kisebbségi jogvédelem terén, rendelkezéseinek hatását azonban csak az elfogadásra váró, többnyire kétharmados támogatottságot igénylő törvények adják majd meg. Az írás az új alkotmányban kifejezett kisebbségpolitikai szemléletváltás fontosabb elemeit mutatja be. Összefoglalva megállapítható, hogy a múltba tekintő ideológiai deklarációk mellett zavaros és a jogvédelem tekintetében leginkább visszalépést jelentő szabályozás született.

Az már eddig is közismert volt, hogy a “nemzeti egység” programját és a nemzetgazdaság talpraállítását célzó “nemzeti munkaterv” jelszavait a gömbösi politikai szótárból kölcsönözte a “fülkeforradalom” kormánya. Ezeket a párhuzamokat gazdagították a közmunka-program nyilvánosságra került részletei, és nem utolsó sorban a kormány sikerként kommunikált külpolitikai próbálkozásai.

Az amszterdami bíróság felmentette a gyűlöletbeszéd vádja alól a szélsőjobboldali párt elnökét, miközben a strasbourgi emberi jogi bíróság jóváhagyta egy gyűlölködő belga politikus megbüntetését. A perlés tévút.

Az utóbbi napokban ismét felvetődött az a Pokol Béla nevéhez fűződő gondolat, hogy a parlament érvénytelenítse az elmúlt huszonegy év alkotmánybírósági döntéseit. Ez sziszifuszi erőfeszítés.

A kormány közmunkaterve a Gyurcsány-kormány programjának központosított utóda. Igazi mintája azonban a Gömbös-kormány antidemokratikus és kollektivista munkaterve. Sőt a mai program nagyobb jogfosztást valósít meg, mint a példakép.

A foglalkoztatási válságból való kilábalásnak többféle útja van, és ezek különbözőképpen osztják el a remélt fellendülés előnyeit. A mostani konszolidáció szűkítheti egy majdani, eltérő felfogású politika lehetőségeit.

A varsói Báthory István Alapítvány elnöke a liberális politika előtt álló nemzetközi kihívásokról beszél: az európai bevándorlásról, az autoritárius Kínáról, valamint a humanitárius intervenció elfogadhatóságáról.