Az alkotmányos helyreállításnak akkor van legnagyobb esélye a sikerre, ha a legalitás elvét ki tudja szabadítani a rajta élősködő autokratikus rezsim eszköztárából.
A demokratikus ellenzék egy választási siker után akkor lesz képes sikeres alkotmányozás beindítására, ha elfogadja, hogy minimális konszenzusra van szükség az alkotmányos alapértékekben.
Az a kormány nem tud meggyőzni a járvány elleni ésszerű védekezésről, amelyik évek óta valótlanságokra és összeesküvéselméletekre építi a kommunikációját.     
Az európai együttműködés világraszóló újdonság. Demokratikus továbbfejlesztése szörnyen nehéz. Ám elvi, társadalmi és természeti okok miatt nincs út „vissza a nemzetállamhoz”. Vagy ha mégis, akkor az autokrácia zsákutcájába vezet.
Muraközy Balázs |
2011-03-07
A rezsiköltségek befagyasztása – több más intézkedéssel együtt – arra utal, hogy a kormány szerint az árak politikai szabályozása megoldást jelent a gazdasági problémákra. Ez azonban inkább alacsonyabb beruházásokhoz és hiányhoz vezethet.
Tóth Balázs Gergely |
2011-03-06
Miklósi Zoltán |
2011-03-05
A semmisségi törvényjavaslat valódi sérelmeket elfogadhatatlan eszközzel akar orvosolni. Politikai üzenete az, hogy a nem jobboldali kormányzás idején a közhatalom működése is illegitim.
Winter Ádám |
2011-03-04
Szigeti Tamás |
2011-03-04
Az arab világra kiterjedő demokráciamozgalmak kimenetele ma még megjósolhatatlan, az események főbb mozgatórugói azonban látszanak. Nem az országok GDP-je hasonló, hanem silány szabadságfokuk és illegitim hatalmaik.
Tóth Gábor Attila |
2011-02-28
Ha az alkotmánytervezők komolyan vennék a választójog elveit, akkor nem a határon túliak, a csecsemők és a kisgyermekek szavazati jogán gondolkodnának, hanem a gondnokoltakén és a tinédzserekén.
Horn Dániel |
2011-02-25
A közvélemény-kutatásokból származó tapasztalatok alapján világos, hogy a Fidesz alkotmánykérdőíve nem a választók valódi preferenciáit mutatja ki. Célja sokkal inkább az alkotmány legitimálása, mint a valódi közvélemény megismerése.
Christian Boulanger |
2011-02-21
1996-ban berlini és budapesti joghallgatók közös szemináriumán vettem részt. Ekkor ismertem meg a magyar alkotmánybíráskodást, és ekkor hallottam először az aktivizmus kifejezést. Ez még a Sólyom-bíróság időszaka volt, amelyet olyan döntések fémjeleztek, mint a halálbüntetés eltörlése, a visszamenőleges hatályú joghátrányok megtiltása és a Bokros-csomag felülvizsgálata. A német diákok a szemináriumon nem igazán értették, mit értenek a magyar egyetemisták aktivizmus alatt, amivel kritizálták az Alkotmánybíróságot. Végül is nem az a bíróság dolga, hogy értelmezze az alkotmányt, és ha indokolt, védje meg a polgárok alapvető jogait a törvényhozással szemben?
Szigeti Tamás |
2011-02-20
Az egészségügy átalakítása még mindig heves érzelmeket vált ki. Az ellenzők most a bíróságokon próbálják meggátolni a reformot. Az alkotmány fejtetőre állítása nélkül azonban mindez hiábavalónak tűnik.

Weboldalunkon cookie-kat használunk.

A kattintson a További információk gombra.