Társadalom

A ma 70 éves társadalomtudóst az autokratikus rendszerekről, a civil társadalomról és az alkotmányozásról kifejtett nézetei tették világszerte ismertté. Van mit tanulnunk tőle.

Mi a helyzet, ha nyugdíjas rendőrtiszt irodalmi munkásságában, amatőr tudományos kutatásaiban rasszista előítélet bukkan fel? És mi változik, ha a rendőrt városi polgármesternek választják?

A Pásztor-ügy önmagán túlmutató jelentőséggel bír, ugyanis két olyan problémát hoz a felszínre, mint a romák mai helyzete és jövője, illetve a magyar baloldal identitásválsága, melyek fontosabbak egy egyszerű polgármesteri széknél.

A cigányság helyzetével kapcsolatos őszinte beszéd nem a cigánybűnözőzéssel kezdődik, hanem azzal, ha kimondjuk: a helyzet enyhe javulása is sok-sok áldozatot követelne a többségtől és a kisebbségtől egyaránt.

Orbán Viktor egy friss rádióinterjúban a halálbüntetés elrettentő hatása mellett érvelt, pedig az jelenleg sem empirikusan, sem logikailag nem igazolható. Ráadásul e szankció tényleges bevezetése igazságtalanabbá tenné a büntetőjogi rendszert.

A Kálmán – Schiffer vita sok kérdést felvet, ezek közül alighanem az a legérdekesebb, hogy vajon miként és miként ne viszonyuljon az ellenzék a szimbolikus politikához.

Az új kétharmad nem egyszerű választási győzelem, hanem egyúttal a felemás modernizáció pályájához való visszatérés is.

Mi a közös a Horthy-rendszer és mai korunk uralkodó eszméiben? Milyen szellemi hagyományai vannak országunkban a jogfosztás elleni humanista tiltakozásnak? Vázlatok történelmi párhuzamokról.

Az állampolgári kultúra mintázatai a modernizáció sikerességének függvényei. A különböző régiókban különböző kihívások és lehetőségek azonosíthatók.

Az állampolgári értékek és az aktivitásra való hajlandóság különböző konfigurációt alkotnak, együttesen kirajzolva a rendszerváltás utáni felnőttek állampolgári kultúrájának térképét.

Az aktivitás egyszerre függ a másokba és az intézményekbe vetett bizalomtól és a cselekvésre való motivációtól. Kérdés: milyen tapasztalatok vezetnek hozzájuk?

Minden gyengesége ellenére a feltétel nélküli alapjövedelem javaslata érdemes a megfontolásra. Megvalósításához azonban minimálbér emelésre és a társadalmi integrációt segítő szolgáltatások fejlesztésére van szükség. Korábban Scharle Ágota írását közöltük a témában.

A demokratikus értékek kialakulása elsősorban a családban, kortárs csoportokban és iskolában átélt elismeréstől függ. Kérdés: mi történik ennek hiányában?

A társadalom érdektelennek bizonyult az antidemokratikus tendenciákkal szemben. Kérdés: mi áll a demokratikus kultúra torzulásának hátterében? 

Egyre kevesebb munkahely, kiszolgáltatott, megbélyegzett szegények, bonyolult adminisztráció. Hívei szerint az alapjövedelem ezekre a problémákra kínál megoldást azzal, hogy minden állampolgár számára feltétel nélkül biztosít annyi jövedelmet, amennyi alapvető szükségleteik biztosításához kell.

Márciusban aktivisták jelképesen elfoglalták a Fidesz központját. Az ellenük indított eljárások október végére fejeződtek be. A történet tanulságai és egy váratlan fordulat a védőügyvéd és a résztvevők perspektívájából.

A PC nyelvhasználat magyarul túlfinomkodó giccs, gyökértelen mítoszteremtés. A magyar közgondolkodás ugyanis nem akarja megérteni mindazt, ami máshol gondolat, kultúra, politika – és amelynek kifejeződése a politikailag korrekt nyelvhasználat.

A Coming Out nem "melegfilm". Alapvetően az uralkodó nemi sztereotípiákat használja, ezzel együtt nem feltétlenül tesz rosszat a melegek ügyének, hogy a film létrejött.

A szélsőjobboldali Arany Hajnal párttal szembeni görög kormányzati fellépést követően újra előttünk az aggasztó kérdés, amely látszólag eltűnt a hidegháború végén: antidemokratikus pártoknak van-e helyük a liberális demokráciákban?

Az integráció mélyítése nélkül Európát újabb válságok fenyegetik. Tizenegy német közgazdász, politológus és jogász – a Glienicker csoport – dolgozott ki javaslatokat a szorosabb európai együttműködés érdekében.