Társadalom

Űzd el a gonoszt, adj jót, tégy jót – ez is lehetett és lehetne a mottója a farsangnak, annak a vidám ünnepségsorozatnak, amelynek a hátterében komolyabb dolgok is meghúzódtak. Jobban mondva a komoly dolgok egyfajta inverzei, amelyek egyben az élet jelenségeinek, szituációinak és viszonyrendszereinek sajátos lenyomatai, de feloldásai is voltak.

Érdekes figurák néznek le ránk az Új Színház homlokzatáról – nem véletlenül, hiszen a bejárat fölött és a párkányon helyet foglaló alakok abba a formakészletbe tartoztak, amely a századfordulón, az épület keletkezésének korában nagyon elterjedt volt nemcsak nálunk, de egész Európában és a tengerentúlon is.

A kormány felsőoktatás-átalakítási törekvései lényegében nagymértékben kiterjesztik és megemelik a magyar felsőoktatásban (költségtérítés álnéven) addig is létező, de a nappali alapképzésben nem túl jelentős szerepet játszó tandíjat. Valamiért azonban mintha még azok az oktatási szakemberek, oktatáskutatók sem örülnének ennek a finanszírozási modellváltásnak, akik korábban többször is nyilvánvalóvá tették, hogy helyesnek tartanák a tandíjak bevezetését a magyar felsőoktatásban. A magyarázat a tervezett új rendszer alacsony hatékonysága, igazságtalansága és átgondolatlansága.

A jelenleg is formálódó ellenzéki pártoknak az „összefogás” előtt identitásukat kell megtalálniuk, ami egyszerre rejt magában csapdákat és lehetőségeket.

Új idők új színészei egy új színházi formában az újkor derekán.

Egy újabb „oktató” jellegű rövidfilm a "The Fantastic Flying Books of Mr. Morris Lessmore."

Idézés, átvétel, másolás, hamisítás – ezek a fogalmak a művészetnek is természetes vagy sajnos adott esetben járulékos elemei. Az eredetiség megállapítása elsődleges szempontja a művészettörténetnek.

Reggel hét előtt tíz perccel sorban állunk egy Közért pénztárában. Valójában már rég nem Közért a bolt neve. De mégis ez a szó jut eszembe. „Megyek a Közértbe.” Nem tudok lemondani róla. Mint a nyugdíjasok a megsárgult bérlettokról. Dallamtapadás. Megtapadt bennem a Kádár-kornak ez a szimbolikus mozaikszava.

Manapság európaiak milliói frusztráltak, mert munkanélküliséggel, megtakarításaik, nyugdíjuk elvesztésével, radikálisan csökkentett szociális támogatásokkal és további gazdasági nehézségekkel szembesülnek. Félelmük jogos, mert a mostani pénzügyi válság aláássa azt a szövetséget, amelyet a II. világháború okozta sebek gyógyítására hoztak létre.

A kormány IMF-fel kapcsolatos hintapolitikája mély politikai krízis jele. A demokratikus intézményrendszer nagy próbája, hogy az ország képes lesz-e kijutni a válságból.

Igaz-e, hogy a gazdasági szabadságharc tétje az ország szuverenitása? Vagy a gazdasági szuverenitás egy fikció csupán? Egy biztos: az államok és nemzetközi intézmények együttműködése felelősséggel jár.

Az IMF-hez való visszatérés bejelentése óta a kormányzati kommunikáció végzetesen letért a racionalitás útjáról, ami az előző kormányéhoz hasonló legitimációs válsághoz vezethet.

Ma, az AIDS-világnapon rossz hírt kell közölnünk az olvasóval: az AIDS-ellenes globális alap a gazdasági világválság miatt felfüggesztette a megelőző- és kezelőprogramok finanszírozását.

Nem a legitimizmus szellemét kellene újraéleszteni, hanem a magyar köztársasági hagyományt megbecsülni. Csak erre épülhet fel a jövőben egy elismerésre méltó közösségi politikai identitás.

Mostanra világossá vált, hogy Németország nemcsak az eurózónában kormányoz, hanem egész Európában. Korábban véget nem érő viták zajlottak a német identitásról, folyamatos disputa tárgya volt, hogy mit is jelent németnek lenni. Ugyanakkor külpolitikai szempontból a háború utáni NSZK és később az újraegyesült Németország teljesen kiszámítható volt: sosem a Nyugattal szemben határozta meg magát, mindig a több Európáért küzdött. Ma azonban más a helyzet: a „berlini köztársaság” identitása nagyon stabil, miközben láthatóan zavarodott a külpolitikai kapcsolataiban.

Az ENSZ hamarosan dönt Palesztina tagfelvételi kérelméről. Bár a borítékolható amerikai vétó miatt a teljes jogú tagság elérhetetlen, a Közgyűlés támogatásával elérhető az úgynevezett állandó megfigyelői státusz.

Az új törvény valamennyi egyházat válaszút elé állította. A státuszukat elvesztő vallási közösségek létharca a privilegizált egyházak hallgatása vagy éppen hozsannázása mellett zajlik.

Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért Facebook-csoport tüntetéssorozata karakteres protestmozgalommá nőtte ki magát. Korántsem világos ugyanakkor, hogy megmarad-e annak.

A hajléktalanellátás mai rendszere sebtében alakult ki a rendszerváltás után, ezért reformra szorul. A kormány szerint ez a hajléktalanság büntetésével kezdődhet. A bírálók viszont átfogó stratégiát várnak el.

Az új egyháztörvény csak 2012-ben lép hatályba. Kérdés, hogy milyen helyzetbe kerültek az el nem ismert egyházak és az általuk fenntartott szociális és oktatási intézmények 2011-ben.