Társadalom

A bioetika fejlődésének eredménye, hogy ma már több, korábban csupán a szakirodalomban vagy etikai alapelvek között szereplő norma válik jogi követelménnyé, sőt alkotmányos alapjoggá. Ez örvendetes, mert azt jelzi, hogy konszenzus jött létre néhány sarkalatos etikai elv elismerésében. Az új magyar alaptörvényben azonban kétes bioetikai normák jelennek meg.

Az atomenergia felhasználásának kérdése túlmutat a környezetvédelmen. A mérleg egyik serpenyőjében önmagunk elpusztításának racionálisan felfoghatatlan kockázata áll, a másik serpenyőben pedig a modernitás eszményei.

Az új kormányzati terv a Gyurcsány-kormány közmunkaprogramjának radikális változata. Tovább moralizálja és burkoltan faji kérdéssé nyilvánítja a munkanélküliséget, megalázza és kisemmizi a legszegényebbeket.

Tavasszal jelenik meg könyv alakban Radnóti Sándor Az üvegalmárium – A magyar korona helye című tanulmánya, melyet eredetileg a Beszélő közölt. A Szuverén oldalán most a szöveghez csatolt új bevezető olvasható. A szerző ebben az írásában arra keresi a választ, hogy mi tesz tiszteletre méltóvá egy alkotmányt. Két kulcsfogalma a minimalizmus és muzealizálódás.

A kommunikációtudományokban uralkodó felfogás szerint a médiakoncentráció mértéke, a médiakínálat sokszínűsége és a média pluralizmusa között érdemi összefüggés van. A médiaágazatok koncentrált szerkezete megnehezítheti vagy egyenesen megakadályozhatja bizonyos nézetek nagyközönséghez való eljutását, ami a demokratikus közvélemény kialakulásának egyik előfeltétele. A médiakoncentráció és a sokszínűség közötti összefüggés áttételesen és tendenciaszerűen érvényesül, a közvetlen ok-okozati hatások kimutatása a legtöbb esetben megoldhatatlan feladat.

„Új, duális szakképzési rendszert teremtünk a régi magyar hagyományok és a jelenlegi német gyakorlat mintájára” – ígéri a Széll Kálmán-tervnek nevezett Orbán-csomag. A kormány szerint megszűnik az az áldatlan állapot, hogy a tanulók a feleslegesen hosszú képzési idejük nagy részét általános ismeretek elsajátítására fecsérlik, miközben a vállalatok szakmunkáshiánnyal küzdenek.

Akárhogy is dönt végül a Fidesz a gyermekek után járó többletszavazatok ügyében, a generációk közötti igazságosság kérdései megkerülhetetlenek maradnak. Az egyenlő választójog elvének csorbítása azonban igazolhatatlan eszköz a kívánt célok elérésére.

Közel fél évszázaddal ezelőtt, a II. vatikáni zsinaton a katolikus egyház az „idők jeleit” felismerve kivételes elhatározottsággal vállalkozott modernségbeli helyzetének újraértékelésére. Az egyházi nagygyűlés nem alkotott új tantételeket. Ellenkezőleg: felnyitotta a „dogmatikus” gondolkodásmód zárt struktúráját, elfogadta a keresztény hagyomány dinamikus történetiségét, és a legkülönbözőbb területeken párbeszédet indított el az immár önértékében és kulturális sokféleségében méltányolt „világgal”.

A Vatikán restauratív intézkedései és az utóbbi évek pedofíliabotrányai nyomán a német nyelvterület felsőoktatási intézményeiben tanító katolikus teológusnők és teológusok 2011. február 4-én memorandumot tettek közzé.

A kormány eddigi családpolitikai lépéseiből az a szándék olvasható ki, hogy elsősorban a tehetősebb családok gyermekvállalási kedvét szeretné erősíteni.

A kommunista diktatúrák elszigetelésére törekvő kelet-európai emlékezetpolitika azt sugallja, hogy létezik örökkévaló nemzeti identitás, mely az igazi nemzeti történelem időszakaiban válik láthatóvá.

A szabadság és a testvériség iránt elkötelezett Magyarországon nemcsak üres szónoklatokra kerülne sor március 15-én, hanem felelős tettek bejelentésére is. Mondjuk a líbiai szabadságharc menekültjeinek megsegítésére.

Az arab világra kiterjedő demokráciamozgalmak kimenetele ma még megjósolhatatlan, az események főbb mozgatórugói azonban látszanak. Nem az országok GDP-je hasonló, hanem silány szabadságfokuk és illegitim hatalmaik.

A közvélemény-kutatásokból származó tapasztalatok alapján világos, hogy a Fidesz alkotmánykérdőíve nem a választók valódi preferenciáit mutatja ki. Célja sokkal inkább az alkotmány legitimálása, mint a valódi közvélemény megismerése.

Nyugat-Berlin egykor a szabadság szigete volt, amelyet a kommunista Németország vett körül. A mai Berlin arra törekszik, hogy ne egymástól elkülönülő etnikai szigetek sokaságából álljon.

Az ironikus közbeszéd hagyománya tovább él a hazai sajtóban. A filozófusok elleni hadjárat vitájának tanulsága, hogy a humoros perspektíva nem helyettesítheti a morális kritikát.

A Közép-európai Egyetem Filozófia Tanszéke kétnapos nemzetközi konferenciával ünnepelte 10. születésnapját. A konferencián január 27-én előadást tartott Ronald Dworkin amerikai filozófus, alkotmányjogász What Democracy Is címmel. 

A Közép-európai Egyetem Filozófia Tanszéke kétnapos nemzetközi konferenciával ünnepelte 10. születésnapját. A konferencián január 27-én előadást tartott Ronald Dworkin amerikai filozófus, alkotmányjogász What Democracy Is címmel.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közleménye szerint új drogstratégiára van szükség, mivel „az elmúlt évek drogstratégiája, mely a hangsúlyt a drogliberalizációra és az ártalomcsökkentésre helyezte, nem követhető”. A drogpolitikai viszonyokat kevésbé ismerő emberekkel könnyen el lehet hitetni, hogy az előző ballib kormányzat olyan politikát folytatott, amely „kedvezett a drogliberalizáció mellett elkötelezett holdudvarnak, egy szűk megélhetési lobbinak és közvetetten azoknak is, akik hasznot húztak a nem tiltott, de egészségre ártalmas szerek, sok esetben kábítószerek forgalmazásából”. Ha azonban górcső alá vesszük a kormányzati verdiktet, rá kell jönnünk, hogy az több sebből is vérzik. Sőt, mondhatjuk, elvérzik.

A világsajtó cikkei és az unió politikusainak nyilatkozatai azt jelzik, hogy Európában újra van „magyarkérdés”. De vajon tudnak-e tanulni a magyarok történelmi hibáikból?