Társadalom

Az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése az alkotmánybíráskodás végét jelentheti, és előrevetíti, mi várható az új alkotmánytól. Most csak az alkotmányhű konzervatívok vannak abban a helyzetben, hogy korlátozzák a kormányfő törekvéseit.

Akkor alkothatunk demokratikus közösséget, ha nem állítunk olyat, hogy a politikai rivális, amikor csak teheti, „ráront saját nemzetére”. És ha a megvert tüntetőben a jogsértés áldozatát vesszük észre, és nem a fenyegető politikai ellenfelet.

A Franciaországban nemrég elfogadott törvénymódosítások sértik az állampolgári egyenlőség alapelvét, és életre szólóan megkülönböztetik a született francia állampolgárok és az állampolgárságot szerzett bevándorlók státuszát.

Geréb Ágnes őrizetbe vétele, megbilincselése és bíróság elé állítása ismét a figyelem középpontjába állította az otthonszülést. Az elmúlt két évtizedben több ezer nő hozta világra a gyermekét otthon, bábák közreműködésével, miközben az állam adós maradt az otthonszülés szabályozásával. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hatóságok és a bíróságok kettős mércét alkalmaznak a bábák rovására. Az otthonszülés jogi kereteinek megteremtése nem halogatható tovább.

Az iszapkatasztrófa önmagán túlmutató sorsesemény. Hogy miként kezeljük, hosszú távon meghatározza identitásunk. Monodráma vagy demokrácia? – ez itt a kérdés.

Magyarország keserű. Nem tud örülni. Trianon óta, úgy tudja, vesztésben van. Közel száz éve folyamatosan áldozatnak tartja önmagát. Már az újszülött is vesztes. Senki nem emlékszik arra, hogy ez az ország valaha megnyert volna valamit. Naptára gyásznapokkal van tele. Elbukott forradalmak, vesztes háborúk, kivégzett mártírok ünnepeivel. Olyan ország ez, amely nem hisz önmagában, ezért nem tud közösségeket létrehozni. Ezért magyar nemzet sincs.

A diákok parlamenti szerepjátéka és az árnyékszavazás innovatív európai ötletek. A hazai gyakorlat csupán az ismeretközvetítésre korlátozódik, a diákönkormányzatok pedig nem veszik komolyan a demokratikus működést.

Az empirikus kutatások nem támasztják alá, hogy a szelektált iskolarendszer egyértelműen pozitív vagy negatív hatással lenne a tanulók teljesítményére. A hatás nagymértékben függ a tanulók jellemzőitől, például nemétől.

A politikatudomány egyik paradoxona: az egyes választóknak minimális esélyük van arra, hogy megváltoztassák a választási eredményt, ezért „nem éri meg” szavazniuk. De akkor miért mennek el az emberek szavazni?

Egyre több állam ismeri el az azonos neműek házasságát. A magyar Alkotmánybíróság 2008-ban mégis úgy ítélte meg, hogy a melegházasság legalizálásának tendenciája „megtorpanni látszik”. Az idő azonban nem állt meg.

A rendszerváltás idején létrejött politikai pártok egymás ellenében fogalmazták meg a társadalmi integrációról szóló elgondolásaikat. Az egyik oldal a modernizáció intézményi feltételeit hangsúlyozta, a másik a nemzeti identitásra épít.

Az oktatási rendszerekben mérhető, hogy az osztályközösség miként befolyásolja az egyes tanulók iskolai teljesítményét. Ezt akkor is fontos tudni, ha a tanrendszer miatt tipikusan hasonló családi hátterű tanulók tanulnak együtt.

A szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke a magyarországi és a szlovákiai választásokat követően értékeli a két ország viszonyát, a szlovákiai magyarok helyzetét és kilátásait. A kettős állampolgárság, a kettős identitás és a két szomszéd megbékélési esélye határon túli perspektívából.

A társadalmi integráció Kádár-rendszerből örökölt problémáinak kezelése minden kormány számára kihívást jelent. A Fidesz a nemzeti egység megteremtésével kísérletezik. Szociológiai értékelés.

Az internetről sokan gondolják, hogy demokratizáló hatása van. Nemzetközi vizsgálatok empirikus eredményei azonban ezt nem erősítik meg. Mi áll a jelenség hátterében?

Kezdődik az ősz, kezdődik az iskola. Ilyenkor a szülő vagy a saját emlékei, vagy a gyereke tapasztalatai miatt szorong – vagy mind a kettő miatt együtt. Olyan szülőt, akinek ne volnának kétségei és kérdései, nem ismerek. Ha megkérdeznénk őket, milyen iskolát tartanának ideálisnak a gyermek számára, mindegyik mást mondana.

A radikális oktatáspolitikai változtatások, az új kormány egész jogalkotásához hasonlóan, követhetetlenül gyors tempóban történnek. Az átalakítás a két évtizedes reformok egy részének megsemmisítését célozza. A változások mélyrehatóak: nem egyszerűen konzervatív fordulatról van szó, hanem a kor kihívásainak megfelelő és az európai uniós tagsághoz igazodó modernizációs folyamatok visszafordításáról.

A huszonegyedik században élünk. A technológiai fejlődésnek és az emberi intelligenciának köszönhetően az ember belső és külső világát kutató tudomány egyre magasabb szinten áll. Ugyanakkor a világnak sok új problémával kell szembenéznie, amelyek nagy részét maga az ember okozta. A problémák többségének gyökere, hogy az emberi lények képtelenek kontrollálni nyugtalan elméjüket. Hogyan tartható kordában az elme? – erről szólnak a világ különböző vallási tanításai.

A modern társadalomtudományi kutatások képesek kimutatni a fontos intézmények hatását. Az elemzések azt bizonyítják, hogy a médiához való hozzáférés és a média függetlenségének csökkentése rontja a politikai elszámoltathatóságot.

A francia államfő és kormánya a képzeletbeli „cigány” kategóriába sorolta a francia állampolgárságú „utazó embereket” és a kelet-európai romákat. A francia „cigányokkal” szembeni vádakat arra használta, hogy kiutasította a román és bolgár állampolgárokat.