Társadalom

A gyógyszertárak működésének új szabályai a tulajdonosok és a gyógyszerészek háborújához vagy békés jogszabály-kerüléshez vezethet. A változtatás nem a gyógyszerészek érdekeltségét és befolyását növeli, hanem az adminisztrációs költségeket.

A heves külföldi bírálatok nyomán a miniszterelnök elfogadta, hogy a médiatörvény ügyében alá kell vetnie magát az Európai Unió döntésének. Kecskére bízta a káposztát?

Mi az a jelenség, amit Magyarországon politológiának, illetve politológusi elemzésnek hívnak? Pontosabban, mit képviselnek azok, akik politológusként szólalnak meg interjúkban, „elemzésekben”, népszerű blogokon?

Számon kérhetőek-e az emberi jogok a muszlim hitűeken? Az Európa-szerte fellángoló multikulturalizmus-vitáknak és a globális társadalom jövőjének egyik alapvető kérdése ez.

Bár azok a filozófusok, akikről szólni szeretnék, csak annyiban kapcsolhatók a középkori universitaseszményhez, hogy maguk is a jezsuitáknál tanultak, egy nagyon fontos filozófiai alapkérdésben legantiklerikálisabb pillanataikban sem szakadtak el tanítóik értékrendszerétől: nevelési eszméiket, egyetemtervezeteiket az egész emberiség számára szánták, ennyiben mindig megmaradtak „katolikusnak”, az egyetemesség képviselőinek. Ám azzal, hogy szekularizálták ezen egyetemességet, a docete omnes gentes parancsolatát, modern dilemmáinkat vetítették előre, vagy ha úgy tetszik, a modernitás dilemmáit fogalmazták meg.

Nincs egyszerű összefüggés a kormányok parlamenti többségének nagysága és a hosszútávú reformok valószínűsége között.

A kormány földindulásszerű nyugdíjrendszer-átalakításával kapcsolatban a szociálpolitikus szakma java része döbbenten hallgat. Nehéz a témában megszólalni, hiszen ami történik, az az eddigi szociálpolitikai gondolkodás keretein kívül esik.

Nem megalapozott az a vélekedés, hogy a társadalom közönyösen szemléli a kormánytöbbség jogállamellenes lépéseit.

A gróf személye indulatokat kavar: egyrészt a kommunistákkal lepaktáló országvesztő politikáról alkotott jobboldali mitológia megtestesüléseként, másrészt a magyar progresszió félbemaradt vállalkozásának jelképeként kelthet felfokozott érzelmeket.

A radikális pártok térnyerése európai jelenség. A háttérben részben generációs hatások és elismeréshiány áll. Vajon a demokratikus többség mindent megtesz-e az elismerésért, hogy megelőzze az erőszakot?

Két fiú 2008 májusában előre kitervelt módon, brutális kegyetlenséggel követett el gyilkosságot. Azért ölték meg osztálytársukat, mert bosszantotta őket túlzott baráti ragaszkodása, tolakodó magatartása. A büntető ítélet a magyar bűnözés történetében eddig példa nélkül állónak nevezte ezt a bűncselekményt. A jogerős ítéletet követően az elhunyt fiú szülei kártérítési pert indítottak a fiuk halála miatt elszenvedett lelki sérüléseik és fizikai egészségük romlása miatt. A perben alperesként nem csupán az elkövetők szerepeltek, hanem szüleik is.

Aki a multikulturalizmus végét hirdeti, és az iszlámellenes kultúrharc szolgálatába áll, nem védi, hanem aláássa a demokratikus jogállamot, és hátráltatja a bevándorlók beilleszkedését a multikulturális német társadalomba.

Heves kritikát váltott ki jobb- és baloldalon az Alkotmánybíróság korlátozása. A kormánykoalíció azonban nem állt el tervétől, és a héten várhatóan megszavazza az alkotmánymódosítást. Mit lehet ilyenkor tenni?

A Harvard jogi karának dékánja a Brown-ügy nemzetközi hatásairól, köztük közép-európai következményeiről, valamint az iskolai integrációval kapcsolatos újabb jogvitákról és aktuális teendőkről beszél.

A szélsőjobboldali Svédországi Demokraták bejutása a törvényhozásba egyelőre nem forgatta fel a politikát. A demokratikus pártok egységesen elzárkóznak a szélsőségesektől, a kisebbségi kormánynak jó kilátása van a stabil kormányzásra.

Kína hatalmas fejlődésen ment keresztül. A világgazdaság motorjának felemelkedése azonban még befejezetlen. Új Nobel-békedíjasának sorsa is azt bizonyítja, hogy hiába erős az ország gazdasága, ha eltiporja az emberi jogokat.

Pocsék üzenete van annak, ha egy állami felügyelet alá került cég nem tesz eleget a bíróság által megállapított fizetési kötelezettségének.

Ugye, ismerik azt a népmesét, amely úgy kezdődik, hogy „Elindult a cigány csávó a Merdzsójával a szociális segélyét felvenni”? Meg azt, amelyik arról szól, hogy a magyar munkanélkülit a rendszerváltáskor kitették a megszűnt munkahelyéről, és azóta sem dolgozik. Meg hogy a gyereke nemhogy nem dolgozik, de az iskolát sem végezte el, és nem is akar dolgozni. Vagy hogy azért nem akar hivatalosan dolgozni, mert úgyis dolgozik feketén.

Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése a mérlegelési képesség hiányát mutatja. Ez a beállítódás azonban szétfeszíti a konszolidált jogállam kereteit. Nem lehet egyidejűleg fenntartani a forradalmi dinamikát és az alkotmányos berendezkedést.

A Harvard Egyetem jogi karának dékánja néhány hónapja jelentette meg In Brown’s Wake című könyvét, amely a Legfelső Bíróság Brown versus Board of Education ügyben hozott, mérföldkőnek számító döntésének máig ható következményeit vizsgálja. Az ítélet 1954-ben kimondta, hogy alkotmányellenes elkülönítve tanítani a közoktatási intézményekben a fekete és a fehér diákokat és megtagadni a feketéktől az egyenlő oktatási lehetőségeket.