A küszöbön álló válsághelyzetben nem csak a politikai uralom a tét. A szolidaritás elapadt forrásainak pótlása aligha képzelhető el a szenvedéshez való viszonyunk átértékelése nélkül.

A parlamenti ellenzék katasztrofális állapotban van. Most az is kérdéses, hogy releváns szereplője marad-e a magyar politikának. Legalább két nehéz csapdahelyzetet kellene sikeresen megoldania, hogy erre esélye legyen.

Nem csak a többség felvonultatásával lehet erőt mutatni. Erkölcsi meggyőződésünk határozott, higgadt, nyitott és empatikus, a konfliktust nem kereső, de előle nem is kitérő vállalása tiszteletet kelthet a más véleményűekben is, és erőt mutat az utat keresőknek. A meggyőződés erejét.

Az elszigetelődő NER által kijelölt kényszerpálya egyszerre foglalja magában a Magyarország és a nyugati szövetségesei közötti törés elmélyülésének és egy autokratikusabb politikai berendezkedés irányába történő elmozdulásnak a veszélyét.

Az alkotmányos helyreállításnak akkor van legnagyobb esélye a sikerre, ha a legalitás elvét ki tudja szabadítani a rajta élősködő autokratikus rezsim eszköztárából.

A demokratikus ellenzék egy választási siker után akkor lesz képes sikeres alkotmányozás beindítására, ha elfogadja, hogy minimális konszenzusra van szükség az alkotmányos alapértékekben.

Az a kormány nem tud meggyőzni a járvány elleni ésszerű védekezésről, amelyik évek óta valótlanságokra és összeesküvéselméletekre építi a kommunikációját.     

A kétharmadtól való eltérés nem szakítja meg a jogfolytonosságot, és meghatározott feltételek esetén nem sérti a jogállamiságot. A kétharmadtól való eltérés nem a káosz kezdete, hanem a kaotikus válságból való kilábalás meghatározó pillanata lehet.

Szabad-e egyszerű többséggel eltörölni az alaptörvényt és új alkotmányt elfogadni, vagy mindenképp kétharmad kell? Ez az írás vitatja, hogy csak a kétharmad a válasz. Van eset, amikor nem kell kétharmad, és van, amikor a kétharmad is kevés.

Isztambul, Róma és talán Budapest is irányt mutathat Nagy-Britannia és az Egyesült Államok demokratáinak. Választási együttműködés és közös jelöltek a nacionalista populistákkal szemben.