A kormányzat sokféle módon reagált a menekülők érkezésére. A cél folyamatosan az, hogy az ország ne legyen biztonságos az üldözöttek számára. A nemzetközi és az uniós szabályok, de még a hazai törvények sem számítanak.

A bezárkózás hazai politikája aligha tartható, ám a befogadás európai tervezete is számos kérdést vet fel. Miként haladhatók meg a menekültügyről való gondolkodás beszűkült keretei?

A diktatórikus hatalmak hajlamosak rendkívüli jogosítványokat igényelni. Sőt képesek válságszituációt létrehozni, hogy eltérjenek a rendes jogrendtől. Végül a kivétel lesz a normális.

Nincs alkotmányos demokrácia a közérdekű adatok nyilvánossága nélkül. Az infószabadság ügyeiben kifejtett aktivitás azonban az autoriter rezsimnek is kedvezhet. Miként lehetséges ez, és hogyan kerülhető el?

A nagy vagyoni egyenlőtlenség az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma. Egy új könyv intézkedéseket javasol, hogy a társadalmak piacgazdasági keretek között igazságosabbak legyenek.

Az esszé második része a rendszerváltó liberális közösséget vizsgálja. Merre, hogyan tovább? 

A menekültválság nem csupán megoldandó probléma, de egyúttal lehetőség az önmagunkról alkotott kép újragondolására is.

Kétrészes esszé Kis János új könyvéről. Az elméleti tisztázás és a liberális párt kudarcának tanulságai támpontokat adhatnak a liberális politikai közösség újraszervezéséhez.

Politikai puccs áldozata lett-e Görögország? A görög nép szuverenitásának megcsúfolását jelentik-e a hitelfeltételek? Szuverén-e az ország, amelynek alig van közpolitikai mozgástere? Milyen határokat szabhat a hitelező? Négy tévhit a nemzeti önrendelkezésről.

A paralimpiát nemcsak sportszempontok indokolják, hanem társadalmiak is. Mindenekelőtt az egyenlőség eszméje. És épp ilyen társadalmi indokok szólnak a női sportágak létjogosultsága mellett is.