Terjedő nézet, hogy az „iszlamizálódás” közvetlen veszélye fenyegeti a Nyugatot. Milyen mai tanulságokkal szolgál az 1814-es norvég alkotmányt szövegező tudósok egykori tévedése?

A bevándorlás problémájára csak kollektív, nemzetközi megoldás adható. Egyik nemzetállamtól sem várható el, hogy aránytalan terheket vegyen magára, de mindegyiktől elvárható, hogy kivegye a részét a megoldás költségeiből.

A menekültellenes kormányzati intézkedések nem csupán morális szempontból aggályosak, de veszélyes kényszerpályára állítják a magyar társadalmat.

A közelmúltban Írország népszavazással legalizálta a melegházasságot. Most az Egyesült Államok legfelső bírósága az alkotmányra hivatkozva ismerte el ugyanezt. Mi szól az igenek mellett?

A miniszterelnök ismét elővette a halálbüntetés témáját, talán hogy megállítsa a Jobbik népszerűségének növekedését. Sokan annak ellenére támogatják ezt a büntetést, hogy bizonyos bűnökre nincsen a bűn súlyához mérhető megtorló válasz.

A Jobbik térnyeréséről szóló állítások túlzottak. A párt aligha erősödhet sokkal tovább belső konfliktusok kiéleződése nélkül.

Beszélgetés Charles Taylor kanadai filozófussal, aki amellett érvel, hogy a bevándorlók megbélyegzése helyett a közösséghez tartozásukat kell erősíteni.

A Szuverén második vitacikke szerint a szólásszabadság része, ha egy újság provokatív módon kifigurázza a vallási vakbuzgóságot.

A Szuverén két vitacikke közül az első amellett érvel, hogy a sajtószabadság akkor korlátozható, ha a közlés sérülékeny társadalmi csoport tagjainak méltóságát, egyenlő állampolgári státuszát csorbítja.

A külső és belső feszültségek ellenére a kormány pozíciója nem rendült meg. Ebben a helyzetben az ellenzéki pártok és civilek új típusú, hosszútávú társulására van szükség.