A nemzetek feletti demokrácia megteremtésének fontos állomása lehet, hogy az európai pártok programokat mutattak be, elnökjelölteket állítottak, majd megválasztották Junckert. A folyamatot nem csak a kormányfők ellenállása hátráltatja.

A cigányság helyzetével kapcsolatos őszinte beszéd nem a cigánybűnözőzéssel kezdődik, hanem azzal, ha kimondjuk: a helyzet enyhe javulása is sok-sok áldozatot követelne a többségtől és a kisebbségtől egyaránt.

Putyin Oroszországa sokféle eszközzel igyekszik hatalma alatt tartani az egykori szovjet tagköztársaságokat. Az Eurázsiai Gazdasági Unió a nyugati integráció gyengítését és az orosz államfő hatalmának megerősítését szolgálja.

A kormány az elmúlt hónapokban, teljesítve ígéretét „folytatja”, amibe 2010-ben belekezdett, ezáltal pedig egy konszolidálhatatlan rendszert épít ki.

Orbán Viktor egy friss rádióinterjúban a halálbüntetés elrettentő hatása mellett érvelt, pedig az jelenleg sem empirikusan, sem logikailag nem igazolható. Ráadásul e szankció tényleges bevezetése igazságtalanabbá tenné a büntetőjogi rendszert.

A „szárszói” értelmiség szerepzavara és ítéletalkotásának csődje nem érinti a liberális felfogás alapjait.

A magyargyűlöletért elítélt sajóbábonyi romák esete rámutatott, hogy a gyűlölet-bűncselekmények szabályozása és alkalmazása egyaránt problémákat vet fel. De hol ment félre a jogalkotó, és lehet-e ezen javítani?

A Kálmán – Schiffer vita sok kérdést felvet, ezek közül alighanem az a legérdekesebb, hogy vajon miként és miként ne viszonyuljon az ellenzék a szimbolikus politikához.

Az új kétharmad nem egyszerű választási győzelem, hanem egyúttal a felemás modernizáció pályájához való visszatérés is.

A választás eredménye az eddigi baloldali politika súlyos kudarcát mutatja, de a Fidesz vezetői sem lehetnek nyugodtak.