A „Jogállamiság Európai Unión belüli megóvására szolgáló keret” volna az a régóta vágyott eszköz, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy a tagállami demokratikus deficittel hatékonyan szembeszálljon? Igen is, meg nem is.

Demokráciában a politikai döntések jelentős részét a többségi elv alapján hozzuk meg, ám a többséggel hozott döntések legitimitása nem magától értetődő, és nem áll fenn feltétel nélkül.

Március 5. óta korlátozott választási megfigyelői misszió működik Magyarországon. A nemzetközi megfigyelők jelenléte azonban nem garancia a választások tisztaságára. De akkor miről szól a megfigyelés, és mi a tétje?

Az Alkotmánybíróság döntött az új Ptk. közszereplőket védő rendelkezéseiről. A testület határozata banálisnak tűnhet: a közszereplőknek jobban kell tűrniük a bírálatot, mint a magánszemélyeknek. A határozat azonban tartalmaz újdonságokat is.

Francis Tobin tizennégy évvel ezelőtt okozott halálos balesetet Magyarországon, de büntetőügye csak most jutott nyugvópontra. A fordulatos jogeset egyik tanulsága, hogy jól működő Európai Unió igazságosabb jogszolgáltatást eredményezhet.

Mi a különbség a hajléktalant agyonverők és az olaszliszkai lincselők ügyében hozott ítéletekben? Az elemzés aggályos bírói gyakorlatra vet fényt. Reális veszély, hogy a bíróságok igazodnak a közérzülethez és a politikai széljáráshoz.

Mi a közös a Horthy-rendszer és mai korunk uralkodó eszméiben? Milyen szellemi hagyományai vannak országunkban a jogfosztás elleni humanista tiltakozásnak? Vázlatok történelmi párhuzamokról.

Az állampolgári kultúra mintázatai a modernizáció sikerességének függvényei. A különböző régiókban különböző kihívások és lehetőségek azonosíthatók.

Az állampolgári értékek és az aktivitásra való hajlandóság különböző konfigurációt alkotnak, együttesen kirajzolva a rendszerváltás utáni felnőttek állampolgári kultúrájának térképét.

Az aktivitás egyszerre függ a másokba és az intézményekbe vetett bizalomtól és a cselekvésre való motivációtól. Kérdés: milyen tapasztalatok vezetnek hozzájuk?