A negyedik módosítással az Országgyűlés az Alaptörvénybe emelte az Alkotmánybíróság által megsemmisített családfogalmat is. De miért problémás a kereszténydemokraták által megalkotott definíció, és miért gondoljuk, hogy ezzel Magyarország éveket, ha nem egy egész évtizedet, ugrott vissza az európai jogfejlődésben?

A lehető legsúlyosabb büntetést szabta ki a Pécsi Törvényszék Bándy Kata megölése ügyében. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés a szó szoros értelmében azt jelenti, hogy csak koporsóban hozzák ki az elítéltet a büntetés-végrehajtási intézetből. A bíróság a vádlott tettét aljas indokból elkövetett emberölésnek és kifosztásnak minősítette, az előbbi elvileg önmagában is megalapozhatja a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést. De mi vezeti a döntéshozót ilyen verdikt meghozatalához?

Az EU a „koppenhágai kritériumok” alapján dönti el, hogy egy állam elég demokratikus-e ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdje. A jövőben egy ún. Koppenhága-bizottság felügyelhetné a kritériumok csatlakozás utáni érvényesülését.

Az amerikai Legfelső Bíróság tárgyalójában folyik a melegházasságról szóló vita. Az ülés szünetében a Szuverén fültanúja volt két megfigyelő – Előd és Ronald – érdekes beszélgetésének.

A Karsai versus Jobbik ügy a magyar szólásszabadság állapotáról nyújt pontos képet. Hamis az a közkeletű állítás, hogy Magyarországon túl szabad a szólás. Nem az – hanem a feje tetejére lett állítva.

Sérti-e a közerkölcsöt, ha a tévétársaság pénzt ad az elítéltnek egy interjúért? És ha ezt a pénzt a sértett kapja? A közerkölcs és a sajtószabadság kapcsolata ma sem egyértelműen tisztázott.

Az elnök fellépése kapcsán nem az a döntő kérdés, hogy van-e vétójoga, hanem az, hogy megszólal-e.

Az ENSZ volt jugoszláv területeken elkövetett, nemzetközi bűncselekményeket vizsgáló törvényszéke az idei télen egymást követően mentett fel horvát, koszovói és szerb katonai vezetőket. Az ügyek nagy társadalmi visszhangot nyertek a délszláv régióban, ehhez képest az ítéleteken több a rés, mint a pajzs.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a felsőoktatásnak nem sikerült a kormányzattal szemben megvédenie érdekeit. Kérdés: miért, és mi következik ebből?

Az Alaptörvény negyedik módosításában nincsenek meglepetések, az alkotmányozó többség azokat a politikai céljait kívánja szentesíteni, amelyek már korábban ismertek voltak. A változtatás módja és hangneme azonban egy új minőséget jelez, nyíltan tagadja a jogállami hagyományt, és az önkorlátozó hatalom autokratikus felfogását követi.