Társadalom

A politikai karikatúra nagyon veszélyes műfaj – vicces, de veszélyes: adott esetben könnyen a bíróság előtt találhatja magát a készítője. És az még a jobbik eset, ha a bíróságon tisztázódnak az ügyek, a rosszabbik, ha azon kívül „rendeződnek” a dolgok.

Űzd el a gonoszt, adj jót, tégy jót – ez is lehetett és lehetne a mottója a farsangnak, annak a vidám ünnepségsorozatnak, amelynek a hátterében komolyabb dolgok is meghúzódtak. Jobban mondva a komoly dolgok egyfajta inverzei, amelyek egyben az élet jelenségeinek, szituációinak és viszonyrendszereinek sajátos lenyomatai, de feloldásai is voltak.

A kormány felsőoktatás-átalakítási törekvései lényegében nagymértékben kiterjesztik és megemelik a magyar felsőoktatásban (költségtérítés álnéven) addig is létező, de a nappali alapképzésben nem túl jelentős szerepet játszó tandíjat. Valamiért azonban mintha még azok az oktatási szakemberek, oktatáskutatók sem örülnének ennek a finanszírozási modellváltásnak, akik korábban többször is nyilvánvalóvá tették, hogy helyesnek tartanák a tandíjak bevezetését a magyar felsőoktatásban. A magyarázat a tervezett új rendszer alacsony hatékonysága, igazságtalansága és átgondolatlansága.

Új idők új színészei egy új színházi formában az újkor derekán.

Idézés, átvétel, másolás, hamisítás – ezek a fogalmak a művészetnek is természetes vagy sajnos adott esetben járulékos elemei. Az eredetiség megállapítása elsődleges szempontja a művészettörténetnek.

Manapság európaiak milliói frusztráltak, mert munkanélküliséggel, megtakarításaik, nyugdíjuk elvesztésével, radikálisan csökkentett szociális támogatásokkal és további gazdasági nehézségekkel szembesülnek. Félelmük jogos, mert a mostani pénzügyi válság aláássa azt a szövetséget, amelyet a II. világháború okozta sebek gyógyítására hoztak létre.

Igaz-e, hogy a gazdasági szabadságharc tétje az ország szuverenitása? Vagy a gazdasági szuverenitás egy fikció csupán? Egy biztos: az államok és nemzetközi intézmények együttműködése felelősséggel jár.

Ma, az AIDS-világnapon rossz hírt kell közölnünk az olvasóval: az AIDS-ellenes globális alap a gazdasági világválság miatt felfüggesztette a megelőző- és kezelőprogramok finanszírozását.

Mostanra világossá vált, hogy Németország nemcsak az eurózónában kormányoz, hanem egész Európában. Korábban véget nem érő viták zajlottak a német identitásról, folyamatos disputa tárgya volt, hogy mit is jelent németnek lenni. Ugyanakkor külpolitikai szempontból a háború utáni NSZK és később az újraegyesült Németország teljesen kiszámítható volt: sosem a Nyugattal szemben határozta meg magát, mindig a több Európáért küzdött. Ma azonban más a helyzet: a „berlini köztársaság” identitása nagyon stabil, miközben láthatóan zavarodott a külpolitikai kapcsolataiban.